Közzétéve:

Az Enquist cipő drága vagy olcsó? Vagyis mennyi az annyi?

Rövidesen vége a télnek és végre jön a várva várt tavasz, ezért ismét egy nagy dilemma előtt állunk, történetesen, hogy milyen cipőt vegyünk tavaszra? Szép legyen, vagy egészséges? Drága legyen, vagy olcsó? Mindenkinek más az ízlése, az értékrendje, vagy egyszerűen csak a rendelkezésére álló keretből kénytelen gazdálkodni. Sokan vannak így, és az a bizonyos rendelkezésre álló szűk keret sokszor rossz irányba viszi a döntést. Sokszor a legolcsóbbnak tűnő termék lesz a végére a legdrágább. Miért?

Mert amikor cipőt veszünk, akkor megvásároljuk azt a környezetet, amiben az elkövetkező időszakunkat el fogjuk tölteni. Amiben állni és járni fogunk. Ami meghatározza a járásképünket és tartásunkat. Ettől függ majd a közérzetünk, a komfortérzetünk, a rövid és – nem túlzás! – hosszú távú egészségünk.

Visszatérő téma a divatcipők egészségre gyakorolt hatása ezért még egy idényjellegű cipő kiválasztásánál is nagy hangsúlyt kell fektetni a cipő helyes megválasztására.

Sokan döntenek úgy, hogy megveszik a lehető legolcsóbbat, ami kinézetben még vállalható, aztán tart, ameddig tart, úgyis jön a következő idény. Jó gondolatnak tűnik, de ebben az esetben mégsem az, mert a divatcipők mozgatórendszerre gyakorolt káros hatásairól megfeledkeznek, pedig hosszú távon ez fog a legtöbbe kerülni. Észre sem vesszük, hogy hibát követtünk el azzal, hogy a számunkra látszólag lényegtelen dolgokra nem figyeltünk, de sajnos a mozgatórendszer fájdalommal büntet, mert a sima talajok és divatcipők hatására már rövid idő elteltével jelentkeznek azok a kellemetlen tünetek, melyeket gyűjtőnéven mozgásszervi betegségeknek nevezünk.

Induljunk ki egy autó vásárlásból. Mi a cél? A cél az, hogy egy olyan eszközt vegyünk, ami egy bizonyos időszakon keresztül – mondjuk 10 évig – elvigyen bennünket A-ból B-be a legkisebb költséggel. Vagyis valójában nem autót, hanem megtett kilométert veszünk.  A számítás nagyon egyszerű: adott az autó ára, ehhez hozzájön a szerviz és alkatrész költség 10 évre vetítve, a fogyasztás és az autó eladási ára 10 évesen. Ebből kiszámítható egy összeg, melyből eldönthető az, hogy számunkra megéri-e az adott autót megvásárolni, vagy sem. Tehát kiszámolhatjuk, hogy mekkora összegért vásárolunk egy megtett kilométert.

Ugyanezt átültetve a cipők világába azt jelenti, hogy amikor cipőt vásárolunk, akkor számításba kell venni a cipő árát, a várható élettartamát, a mozgatószervekre gyakorolt pozitív, vagy negatív hatását, ennek esetleges további költségeit, és ez fogja meghatározni azt, hogy megéri-e megvenni a cipőt, vagy összességében túl drága lenne?

Csak egyetlen példa:

Egy Enquist cipőben, ha megfelelően és kellő ideig használjuk, szinte az összes civilizációs eredetű mozgásszervi probléma megelőzhető. De ragadjunk ki csak egyet a sok közül, tehát kizárt, hogy Enquist cipőben visszértágulat alakuljon ki. Egyszerűen azért, mert ha az izomzatot állás/járás közben folyamatosan aktivizáljuk, akkor az folyamatosan kiüríti a vénákból a vért, ezért az a folyadékoszlop, ami a vénákat a gravitáció miatt feszítené és tágítaná, ebben a cipőben nem létezik. A vér ez által nem a vénában pang, hanem oxigént és értékes tápanyagokat szállít a sejteknek.

Akkor nézzük a számokat:

A legdrágább Enquist cipő jelenleg 28 900 Forintba kerül, amire sokan azt mondják, hogy drága.

Nézzünk egy extrém használat melletti teljes cipő élettartamot. Ez nagyjából 24 hónap, vagyis 730 nap.

Ha ezt leosztjuk, akkor napi 40 forintba kerül az, hogy elkerüljünk egy csomó mozgásszervi problémát, de most nézzük a számok tükrében csak a visszértágulatot. Egy átlagos esetet nézünk, mert a visszértágulat kialakulását az izomaktivitás hiánya mellett egyéb okok, mint pl. örökletes, vagy hormonális okok is kiválthatják.

Amennyiben az idők folyamán valamilyen okból nem sikerült megelőzni a visszértágulatot, akkor általában jönnek a régen jól bevált és mégis hatástalan dolgok.

Egy visszérpanaszokra javasolt kenőcs heti adagja kb. 3000 forint, azaz 430 forint/ nap, vagyis 15-ször annyiba kerül, mint a cipő…

Egy kompressziós harisnya naponta 11 forintba kerül.

Ha súlyosabb az eset, akkor műtét következik, azt követően speciális segédeszközök, gyógyszerek stb… Ez sem kis költség.

A műtét annyit javít a helyzeten, hogy miután eltávolítják a kitágult szakaszt, ott már nem tud kialakulni a trombózis, ill. nem rontják a képet kitüremkedő erek. Azt viszont tudni kell, hogy az alap problémát, tehát az izomaktivitás hiányát a műtét sem oldja meg.

Jó lenne mindenkinek tisztában lenni azzal, hogy amikor a visszér kitágult, azt már nem lehet visszacsinálni. Sem kenőccsel, sem kompressziós harisnyával, sem lábpumpával.  A teendőnk mindössze annyi lenne, hogy az izomzatot aktiválva folyamatosan kiürítsük a vénából a pangó vért, hogy ne tudja tovább feszíteni a vénákat. Ez az egyetlen lehetőség.

Akkor nézzük, hogy az aktív Enquist, vagy a passzív megoldások olcsóbbak és összegezzünk:

Egy pár Enquist cipő, melyet 24 hónapig használunk: 28 900 forint (napi 40 forint)

Ezzel van egy jó minőségű, valódi bőrből készült, speciális talpszerkezetű cipőnk, mellyel letudtuk a visszértágulatot, lúdtalpat, derékfájdalmat, izomaktivitást és minden olyan dolgot, amit izomaktivitással hatékonyan meg lehet előzni, vagy gyógyítani lehet.

Napi 40 forint. Ez kevesebb, mint egy szál cigaretta és kb. annyi, mint egy fél Sport szelet. Tehát kijelenthetjük, hogy nem sok.

Csak ennyibe kerülne mozgatószerveink egészségének megőrzése.

Ennek ellenére valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag a visszértágulatban szenvedők többsége mégis azt az utat választja ahol (ha nincs egyéb mozgásszervi panaszuk) akkor kb. 430 forintot költenek naponta csak arra, hogy elhitessék magunkkal, hogy jól cselekedtek (persze, hiszen velük is elhiteti a gyógyszeripar, hogy ez a jó út).  Ez két évre vetítve 320 000 forint feletti összeg, de itt még a divatos cipőt sem számoltuk hozzá… Ez valóban sok és sajnos bármely más civilizációs eredetű mozgásszervi panasz kialakulása esetén a folyamatos passzív kezelés legalább ennyibe, vagy többe kerül, ráadásul kidobott pénz, mert nem hatékony. Ezen 16 pár átlagos árú Enquistet lehet venni, tehát a betegség nem jó üzlet a betegnek.

Ebből a példából is kiderül, hogy busás kamatot kell fizetni annak, aki a cipő árára, esetleg kinézetére és nem a saját egészségére gondol cipővásárláskor.

Nem tudom, hogy ez így érthető volt-e, vagy van még kérdés?

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.